„Barna János (művelődéstörténész)” változatai közötti eltérés

	Barna János
Született	1880. november 15.; Budapest
Elhunyt	1934. november 14. (53 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő; genealógus; irodalomtörténész; fordító; színháztörténész;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 22., 19:20-kori változata

Ez a szócikk a művelődéstörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Barna János (egyértelműsítő lap).

Nyermeghi Barna János, teljes nevén: Barna János Zsigmond, álnevén Detre (Budapest, 1880. november 15. – Budapest, 1934. november 14.)^[2] magyar genealógus, művelődéstörténész, műfordító, költő.

Élete

Köznemesi családból származott, nemességüket 1618-ban kapták Bethlen Gábortól. Édesapja nyermeghi Barna Zsigmond (1828-1883), Budapest főváros tanácsosa,^[3] édesanyja csanádi Meskó Berta (1847-1919) volt. Barna János testvére, Barna Sándor Csanád vármegye árvaszéki ülnöke, majd elnöke, a darabont kormány idején tb. főjegyző. Gyászos szereplése miatt állásáról lemondott, és Pestre költözött. A másik testvére, nyermeghi Barna Pál (1873-1935), cs. v. főintéző volt.^[4] Nagybátyja, Barna Ignác (1822–1894) a pesti egyetem fogászatán volt magántanár. Műfordítói érdemeiért 1876-ban az Akadémia levelező tagjává választották. Másik nagybátyja, Barna Ferdinánd (1825–1895) a Nemzeti Múzeum segédőre, főleg finnugor kutatásokkal foglalkozott, az Akadémiának 1868-ban levelező tagja lett.

Barna János anyja csanádi dr. Meskó Sándor (1842-1925) csanádi alispán, későbbi főispán húga volt, ezért gyermekként sokat tartózkodott Makón. Középiskolai tanulmányait Szegeden, Nagyszebenben és Szarvason végezte, majd Budapesten járt egyetemre és magyar-történelem szakos középiskolai tanár lett. Később felső kereskedelmi iskolai oklevelet szerzett. 1906-tól 1913-ig Szatmáron a katolikus főgimnáziumban volt tanár, majd 1912-től 1924-ig a szatmári felső kereskedelmi iskolában tanított. Ekkor jelent meg Francia lírikusok című fordításgyűjteménye. Az első világháború kitörésekor Spanyolországban tartózkodott és a franciák a Fekete kolostorba internálták. Csak 1919-ben térhetett haza. 1924-ben a makói Návay Lajos felsőkereskedelmi fiú iskola tanára, majd ugyanebben az évben igazgatója lett. 1929 áprilisától a budapesti gyakorló felsőkereskedelmi iskola tanára. 1934 szeptemberében a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságára került. Súlyos cukorbaja és vesebaja 1934. november 15-én végzett vele.

Munkássága

Irodalommal és genealógiával foglalkozott. Több makói színháztörténeti munkát írt, melyekben sok az erdélyi vonatkozás. Forrásértékű Hollósy Kornélia és a kolozsvári dalszíntársulat bukaresti vendégjátékai (Makó, 1932) című munkája. Szerkesztője volt Makó 1929. évi monográfiájának, társszerkesztője a Csanádvármegyei Könyvtárnak. Szerteágazó a szépirodalmi és az irodalomtörténeti munkássága is. Erotikus verseit spanyol álnéven adta ki (Versek, írta Juan de Pardo, spanyol eredetiből fordította B. J., 1925). Ismeretesek spanyol és kínai fordításai is.

Genealógiai munkássága

Sümeghy Dezsővel közösen írta a Nemes családok Csanádvármegyében című családtörténeti művet. A kötet 357 család geneológiai adatait tartalmazza. Felvették mindazokat a családokat, melyek nemességét Csanád vármegyében kihirdették; amelyek nemességüket nem tudták kellően igazolni, és így nemességüket nem hirdették ki, de nemesi jogokat élveztek; sőt azokat is, amelyek valamelyik birtokon újabban kaptak királyi adományt, vagy vétel útján jutottak birtokhoz, és azután a birtokot nemesi előnévvel vették meg. A szerzők a vármegyei levéltár anyaga alapján dolgoztak, és igen pontos feltárást végeztek. 73 olyan családról tudnak, amely Nagy Ivánnál nem szerepel. 67 olyan családot vettek fel, amelyek az 1854–55. évi nemesi összeírásban nincsenek feltüntetve; mindkettőből hiányzik 35. A megye 22 „állítólagos” nemes családjából csak 3 olyan, amelyik sem Nagy Iván művében, sem az 1754–55. évi összeírásban nem szerepel.

Művei

Barna János: Francia lírikusok. Szatmár, 1912
Barna János – Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Makó, 1913 (hasonmásban: 1998)
Barna János: Gustavo Adolfo Becquer költeményei. Szatmár-Németi, 1914
Ramon Campoamor: Doloras. Szatmár-Németi, 1923
Melchior de Palau: Spanyol koplák. Szatmár-Németi, 1923
Barna János: Japán antologia. Szatmár-Németi 1924
Juan de Pardo: Versek. Szatmár-Németi 1925
Barna János: Li-Tai-Po versei. Makó, 1925
Barna János: Nyermeghi Barna család története. Szatmár, é. n. 1925
Barna János: A trubadúrok. Makó, 1925
Hollósy Kornélia emlékalbum; sajtó alá rendezte Barna János, bev. Diósszilágyi Sámuel; Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége, Makó, 1927
Fejezetek a makói színészet multjából; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1928
Spanyol lírai költészet; Gaál László Ny., Makó, 1928
Don Tomás de Iriarte; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1929
Makó és Csanád–Torontál vármegyei községek. Szerk.: Barna János. Magyar városok monográfiája. Bp., 1929
Blaha Lujza makói vendégjátéka; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1930
Kelemen László emlékünnepély története; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1930
Szerencs és vidéke; szerk. Barna János; Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Bp., 1931 (Magyar városok monográfiája)
A gyöngyösi színjátszás kezdete. 1801–1839; Hangya Ny., Gyöngyös, 1933
A makói második színkör és a színpártoló egyesület története; Csanád vm. közönsége, Makó, 1933 (Csanádvármegyei könyvtár)

Irodalom

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
Makó története a kezdetektől (Makó Monográfiája 4.). Szerkesztette: Blazovich László, Makó, 1993.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C9BZ-TFKK?i=16&cat=1007774 Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2177/1934.]
↑ familysearch.org Barna Zsigmond gyászjelentése
↑ familysearch.org nyermeghi Barna Pál gyászjelentése

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[fe1e56cf74d77a9175a243d382b71b4a1c96347a-1] Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. február 6.)

[2] ttps://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C9BZ-TFKK?i=16&cat=1007774 Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2177/1934.]

[barnazsigmond-3] familysearch.org Barna Zsigmond gyászjelentése

[barnapal-4] familysearch.org nyermeghi Barna Pál gyászjelentése

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{egyért2|a művelődéstörténészről|Barna János (egyértelműsítő lap)}}
-'''Barna János''', álnevén '''Detre''' ([[Budapest]], [[1888]]. [[november 15.]] – [[Budapest]], [[1934]]. [[november 14.]]) magyar genealógus, művelődéstörténész, műfordító, költő.
+{{Személy infobox
+|név=Barna János
+|kép=
+|képméret=
+|képaláírás=
+|születési név=
+|születési hely=
+|születési dátum=
+|halál helye=
+|halál dátuma=
+|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
+|házastárs=
+|szakma=
+|aláírás=
+}}
+Nyermeghi '''Barna János''', teljes nevén: ''Barna János Zsigmond'', álnevén '''Detre''' ([[Budapest]], [[1880]]. [[november 15.]] – [[Budapest]], [[1934]]. [[november 14.]])<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C9BZ-TFKK?i=16&cat=1007774 Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2177/1934.]</ref> magyar genealógus, művelődéstörténész, [[műfordító]], költő.
 == Élete ==
-Köznemesi családból származott, [[nemesség]]üket [[1618]]-ban kapták [[Bethlen Gábor]]tól. Testvére, Barna Sándor [[Csanád vármegye]] árvaszéki ülnöke, majd elnöke, a [[darabont kormány]] idején tb. főjegyző. Gyászos szereplése miatt állásáról lemondott, és Pestre költözött. Nagybátyja, [[Barna Ignác (orvos)|Barna Ignác]] ([[1822]]–[[1894]]) a pesti egyetem fogászatán volt [[magántanár]]. Műfordítói érdemeiért [[1876]]-ban az Akadémia levelező tagjává választották. Másik nagybátyja, [[Barna Ferdinánd]] ([[1825]]—[[1895]]) a [[Nemzeti Múzeum]] segédőre, főleg [[finnugor]] kutatásokkal foglalkozott, az Akadémiának [[1868]]-ban levelező tagja lett.
+Köznemesi családból származott, [[nemesség]]üket [[1618]]-ban kapták [[Bethlen Gábor]]tól. Édesapja nyermeghi Barna Zsigmond ([[1828]]-[[1883]]), Budapest főváros tanácsosa,<ref name="barnazsigmond">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X3CS-N1Y?i=340&wc=M6WK-GZ9%3A101520801%2C102824001%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Barna Zsigmond gyászjelentése}}</ref> édesanyja csanádi Meskó Berta ([[1847]]-[[1919]]) volt. Barna János testvére, Barna Sándor [[Csanád vármegye]] árvaszéki ülnöke, majd elnöke, a [[darabont kormány]] idején tb. főjegyző. Gyászos szereplése miatt állásáról lemondott, és Pestre költözött. A másik testvére, nyermeghi Barna Pál ([[1873]]-[[1935]]), cs. v. főintéző volt.<ref name="barnapal">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-X3CS-JZ1?i=287&wc=M6WK-GZ9%3A101520801%2C102824001%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org nyermeghi Barna Pál gyászjelentése}}</ref> Nagybátyja, [[Barna Ignác (orvos)|Barna Ignác]] ([[1822]]–[[1894]]) a pesti egyetem fogászatán volt [[magántanár]]. Műfordítói érdemeiért [[1876]]-ban az Akadémia levelező tagjává választották. Másik nagybátyja, [[Barna Ferdinánd]] ([[1825]]–[[1895]]) a [[Nemzeti Múzeum]] segédőre, főleg [[finnugor]] kutatásokkal foglalkozott, az Akadémiának [[1868]]-ban levelező tagja lett.
-Barna János anyja [[Meskó Sándor]] [[Csanád vármegye|csanád]]i [[alispán]], későbbi [[főispán]] húga volt, ezért gyermekként sokat tartózkodott [[Makó]]n. Középiskolai tanulmányait [[Szeged]]en, [[Nagyszeben]]ben és [[Szarvas (település)|Szarvason]] végezte, majd [[Budapest]]en járt egyetemre és magyar-történelem szakos középiskolai tanár lett. Később felső kereskedelmi iskolai oklevet szerzett. [[1906]]-tól [[1913]]-ig [[Szatmárnémeti|Szatmáron]] a katolikus főgimnáziumban volt tanár, majd [[1912]]-től [[1924]]-ig a szatmári felső kereskedelmi iskolában tanított. Ekkor jelent meg ''Francia lírikusok'' című fordításgyűjteménye. Az [[első világháború]] kitörésekor [[Spanyolország]]ban tartózkodott és a franciák a Fekete kolostorba internálták. Csak [[1919]]-ben térhetett haza. [[1924]]-ben a makói [[Návay Lajos]] felsőkereskedelmi fiú iskola tanára, majd ugyanebben az évben igazgatója lett. [[1929]] áprilisától a budapesti gyakorló felsőkereskedelmi iskola tanára. [[1934]] szeptemberében a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságára került. Súlyos cukorbaja és vesebaja [[1934]]. [[november 15.|november 15-én]] végzett vele.
+Barna János anyja csanádi dr. [[Meskó Sándor]] ([[1842]]-[[1925]]) [[Csanád vármegye|csanád]]i [[alispán]], későbbi [[főispán (1526–1950)|főispán]] húga volt, ezért gyermekként sokat tartózkodott [[Makó]]n. Középiskolai tanulmányait [[Szeged]]en, [[Nagyszeben]]ben és [[Szarvas (település)|Szarvason]] végezte, majd [[Budapest]]en járt egyetemre és magyar-történelem szakos középiskolai tanár lett. Később felső kereskedelmi iskolai oklevelet szerzett. [[1906]]-tól [[1913]]-ig [[Szatmárnémeti|Szatmáron]] a katolikus főgimnáziumban volt tanár, majd [[1912]]-től [[1924]]-ig a szatmári felső kereskedelmi iskolában tanított. Ekkor jelent meg ''Francia lírikusok'' című fordításgyűjteménye. Az [[első világháború]] kitörésekor [[Spanyolország]]ban tartózkodott és a franciák a Fekete kolostorba internálták. Csak [[1919]]-ben térhetett haza. [[1924]]-ben a makói [[Návay Lajos]] felsőkereskedelmi fiú iskola tanára, majd ugyanebben az évben igazgatója lett. [[1929]] áprilisától a budapesti gyakorló felsőkereskedelmi iskola tanára. [[1934]] szeptemberében a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságára került. Súlyos cukorbaja és vesebaja [[1934]]. [[november 15.|november 15-én]] végzett vele.
 == Munkássága ==
-Irodalommal és [[genealógia (történelem)|genealógiával]] foglalkozott. Több makói színháztörténeti munkát írt, melyekben sok az [[erdély]]i vonatkozás. Forrásértékű ''Hollósy Kornélia és a [[kolozsvár]]i dalszíntársulat bukaresti vendégjátékai'' ([[Makó]], [1932]) című munkája. Szerkesztője volt Makó [[1929]]. évi monográfiájának, társszerkesztője a ''Csanádvármegyei Könyvtár''nak. Szerteágazó a szépirodalmi és az irodalomtörténeti munkássága is. Erotikus verseit spanyol álnéven adta ki (''Versek'', írta Juan de Pardo, spanyol eredetiből fordította B. J., 1925). Ismeretesek spanyol és kínai fordításai is.
+Irodalommal és [[genealógia (történelem)|genealógiával]] foglalkozott. Több makói színháztörténeti munkát írt, melyekben sok az [[erdély]]i vonatkozás. Forrásértékű ''Hollósy Kornélia és a [[kolozsvár]]i dalszíntársulat bukaresti vendégjátékai'' ([[Makó]], 1932) című munkája. Szerkesztője volt Makó [[1929]]. évi monográfiájának, társszerkesztője a ''Csanádvármegyei Könyvtár''nak. Szerteágazó a szépirodalmi és az irodalomtörténeti munkássága is. Erotikus verseit spanyol álnéven adta ki (''Versek'', írta Juan de Pardo, spanyol eredetiből fordította B. J., 1925). Ismeretesek spanyol és kínai fordításai is.
 === Genealógiai munkássága ===
-[[Sümeghy Dezső]]vel közösen írta a ''Nemes családok Csanádvármegyében'' című családtörténeti művet. A kötet 357 család [[genealógia (történelem)|geneológia]]i adatait tartalmazza. Felvették mindazokat a családokat, melyek nemességét Csanád vármegyében kihirdették; amelyek [[nemesség]]üket nem tudták kellően igazolni, és így [[nemesség kihirdetése|nemességüket nem hirdették]] ki, de nemesi jogokat élveztek; sőt azokat is, amelyek valamelyik birtokon újabban kaptak [[király]]i adományt, vagy vétel útján jutottak birtokhoz, és azután a birtokot [[nemesi előnév]]vel vették meg. A szerzők a [[vármegye]]i levéltár anyaga alapján dolgoztak, és igen pontos feltárást végeztek. 73 olyan családról tudnak, amely [[Nagy Iván (történész)|Nagy Ivánn]]ál nem szerepel. 67 olyan családot vettek fel, amelyek az 1854—55. évi [[nemesi összeírás]]ban nincsenek feltüntetve; mindkettőből hiányzik 35. A megye 22 „állítólagos” nemes családjából csak 3 olyan, amelyik sem Nagy Iván művében, sem az 1754—55. évi összeírásban nem szerepel.
+[[Sümeghy Dezső]]vel közösen írta a ''Nemes családok Csanádvármegyében'' című családtörténeti művet. A kötet 357 család [[genealógia (történelem)|geneológia]]i adatait tartalmazza. Felvették mindazokat a családokat, melyek nemességét Csanád vármegyében kihirdették; amelyek [[nemesség]]üket nem tudták kellően igazolni, és így [[nemesség kihirdetése|nemességüket nem hirdették]] ki, de nemesi jogokat élveztek; sőt azokat is, amelyek valamelyik birtokon újabban kaptak [[király]]i adományt, vagy vétel útján jutottak birtokhoz, és azután a birtokot [[nemesi előnév]]vel vették meg. A szerzők a [[vármegye]]i levéltár anyaga alapján dolgoztak, és igen pontos feltárást végeztek. 73 olyan családról tudnak, amely [[Nagy Iván (történész)|Nagy Ivánn]]ál nem szerepel. 67 olyan családot vettek fel, amelyek az 1854–55. évi [[nemesi összeírás]]ban nincsenek feltüntetve; mindkettőből hiányzik 35. A megye 22 „állítólagos” nemes családjából csak 3 olyan, amelyik sem Nagy Iván művében, sem az 1754–55. évi összeírásban nem szerepel.
 == Művei ==
 *Barna János: ''Francia lírikusok''. Szatmár, 1912
-*Barna János—Sümeghy  Dezső: ''Nemes családok Csanádvármegyében''. Makó, 1913.
+*Barna János<small>&nbsp;</small>–<small>&nbsp;</small>Sümeghy Dezső: ''Nemes családok Csanádvármegyében''. Makó, 1913 (hasonmásban: 1998)
-*Barna János: ''Japán antológia''. Szatmár, 1924
+*Barna János: ''Gustavo Adolfo Becquer költeményei''. Szatmár-Németi, 1914
+*[[Ramón de Campoamor|Ramon Campoamor]]: ''Doloras''. Szatmár-Németi, 1923
-*Barna János: ''Nyermeghi Barna család története''. Szatmár, é. n. [1925].
+*Melchior de Palau: ''Spanyol koplák''. Szatmár-Németi, 1923
+*Barna János: ''Japán antologia''. Szatmár-Németi 1924
+*Juan de Pardo: ''Versek''. Szatmár-Németi 1925
+*Barna János: ''[[Li Paj|Li-Tai-Po]] versei''. Makó, 1925
+*Barna János: ''Nyermeghi Barna család története''. Szatmár, é. n. 1925
 *Barna János: ''A trubadúrok''. Makó, 1925
+*''Hollósy Kornélia emlékalbum''; sajtó alá rendezte Barna János, bev. Diósszilágyi Sámuel; Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége, Makó, 1927
-*''Makó és Csanád—Torontál vármegyei községek''. Szerk.: Barna János. Magyar városok monográfiája. Bp. 1929.
+*''Fejezetek a makói színészet multjából''; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1928
+*''Spanyol lírai költészet''; Gaál László Ny., Makó, 1928
+*''Don Tomás de Iriarte''; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1929
+*''Makó és Csanád–Torontál vármegyei községek''. Szerk.: Barna János. Magyar városok monográfiája. Bp., 1929
+*''Blaha Lujza makói vendégjátéka''; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1930
+*''Kelemen László emlékünnepély története''; Makói Friss Újság Ny., Makó, 1930
+*''Szerencs és vidéke''; szerk. Barna János; Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Bp., 1931 (''Magyar városok monográfiája'')
+*''A gyöngyösi színjátszás kezdete. 1801–1839''; Hangya Ny., Gyöngyös, 1933
+*''A makói második színkör és a színpártoló egyesület története''; Csanád vm. közönsége, Makó, 1933 (''Csanádvármegyei könyvtár'')
 == Irodalom ==
@@ 26. sor: / 56. sor: @@
 *Makó története a kezdetektől (Makó Monográfiája 4.). Szerkesztette: Blazovich László, Makó, 1993.
-==Forrás==
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
+==Források==
 *{{SzínhLex||http://vmek.oszk.hu/02100/02139/html/sz02/239.html}}
+{{nemzetközi katalógusok}}
+{{Portál|Irodalom}}
 [[Kategória:Magyar költők]]
 [[Kategória:Magyar genealógusok]]
 [[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
+[[Kategória:Magyar művelődéstörténészek]]
 [[Kategória:Magyar műfordítók]]
 [[Kategória:Magyar színháztörténészek]]
+[[Kategória:Budapesten született személyek]]
+[[Kategória:Szatmárnémetiek]]
 [[Kategória:Makóiak]]
-[[Kategória:1888-ban született személyek]]
+[[Kategória:1880-ban született személyek]]
 [[Kategória:1934-ben elhunyt személyek]]

Barna János
Született	1880. november 15.^[1] Budapest^[1]
Elhunyt	1934. november 14. (53 évesen)^[1] Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő genealógus irodalomtörténész fordító színháztörténész
Sablon • Wikidata • Segítség