Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Wiktionary

más

See also: Appendix:Variations of "mas"

Asturian

edit

Etymology

edit

From Latin magis.

Adverb

edit

más

  1. more
    Antonym: menos
    Esti pueblu ye más guapu que'l de to. ― This town is nicer than yours.

Eastern Huasteca Nahuatl

edit

Etymology

edit

From Spanish más.

Noun

edit

más

  1. more

Galician

edit

Adjective

edit

más

  1. feminine plural of mao

Hungarian

edit

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question this that same every-/all no- relative some any else
e/i- a/o- ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + qu. vala  akár
bár		 más
who ki ő u mindenki senki aki v a b m
what mi ez az u u minden semmi ami /
amely		 v a b m
which melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik v a b m
how hogy(an)
miként		 így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan		 sehogy(an)
semmiképpen		 (a)mint
ahogy(an)		 v
v		 a b
a b		 m/m
m/m
what…like
what kind		 milyen
miféle		 ilyen
efféle		 olyan
afféle		 u u mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen v
v		 a b
a b		 m
m/m
where hol itt ott u u mindenhol
mindenütt		 sehol ahol v a b m
m
from wh. honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
to where hova
hová		 ide oda u u mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 v
v		 a b
a b		 m
m
from
which way		 merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
which way merre
merrefelé		 erre
errefelé		 arra
arrafelé		 u u mindenfelé semerre amerre v a b m
why miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
how many hány ennyi annyi u u mind
az összes		 sehány ahány v a b –
how much mennyi semennyi amennyi v a b
wh. extent mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b –
what size mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b –
what time mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)		 amikor v a b m
how long
how far		 meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b –
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).
né- (“some”) forms compounds with few words.

Etymology

edit

From Proto-Finno-Ugric *mu. Cognates include Northern Mansi мо̄т (mōt, “other, second, foreign”) and Finnish muu.[1][2]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈmaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: más
  • Rhymes: -aːʃ

Adjective

edit

más (comparative másabb, superlative legmásabb)

  1. other, different (in some aspect: -ban/-ben)
    Synonyms: különböző, eltérő, másmilyen, másfajta, másféle, más-más, más és más
    Antonyms: azonos, ugyanaz, egyező, megegyező, egyforma, ugyanolyan

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative más mások
accusative mást másokat
dative másnak másoknak
instrumental mással másokkal
causal-final másért másokért
translative mássá másokká
terminative másig másokig
essive-formal másként másokként
essive-modal — —
inessive másban másokban
superessive máson másokon
adessive másnál másoknál
illative másba másokba
sublative másra másokra
allative máshoz másokhoz
elative másból másokból
delative másról másokról
ablative mástól másoktól
non-attributive
possessive - singular 		másé másoké
non-attributive
possessive - plural 		máséi másokéi

or less commonly

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative más másak
accusative másat másakat
dative másnak másaknak
instrumental mással másakkal
causal-final másért másakért
translative mássá másakká
terminative másig másakig
essive-formal másként másakként
essive-modal — —
inessive másban másakban
superessive máson másakon
adessive másnál másaknál
illative másba másakba
sublative másra másakra
allative máshoz másakhoz
elative másból másakból
delative másról másakról
ablative mástól másaktól
non-attributive
possessive - singular 		másé másaké
non-attributive
possessive - plural 		máséi másakéi

Pronoun

edit

más

  1. someone else, something else (another person or thing)
  2. (following another pronoun referring to people or things) else
    mindenki más ― everyone else
    minden más ― everything else
    senki más ― nobody else
    semmi más ― nothing else
    valaki más ― someone else
    valami más ― something else
    akárki/bárki más ― anybody else
    mi más? ― what else?

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative más mások
accusative mást másokat
dative másnak másoknak
instrumental mással másokkal
causal-final másért másokért
translative mássá másokká
terminative másig másokig
essive-formal másként másokként
essive-modal — —
inessive másban másokban
superessive máson másokon
adessive másnál másoknál
illative másba másokba
sublative másra másokra
allative máshoz másokhoz
elative másból másokból
delative másról másokról
ablative mástól másoktól
non-attributive
possessive - singular 		másé másoké
non-attributive
possessive - plural 		máséi másokéi
Possessive forms of más
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. másom másaim
2nd person sing. másod másaid
3rd person sing. mása másai
1st person plural másunk másaink
2nd person plural másotok másaitok
3rd person plural másuk másaik

Derived terms

edit
Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

See also

edit
Verbs expressing identity, similarity, or difference

References

edit
  1. ^ Entry #554 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ más in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • más in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Icelandic

edit

Pronunciation

edit

Noun

edit

más n (genitive singular máss, no plural)

  1. puffing, panting

Declension

edit
    Declension of más
n-s singular
indefinite definite
nominative más másið
accusative más másið
dative mási másinu
genitive máss mássins

Derived terms

edit

Irish

edit

Etymology 1

edit

Univerbation of má (“if”) +‎ is (“is”); compare Old Irish masu.

Pronunciation

edit

Conjunction

edit

más

  1. if... is
    Más fíor é sin, tá mé sásta.
    If that’s true, I’m satisfied.
    más é do thoil é ― if you please
Alternative forms
edit
edit
Irish copular forms
Simple copular forms
Present/future
Affirmative Negative Interrogative Neg. inter.
Main clauses is ní an nach
Direct relative clauses nach
Indirect relative clauses ar, arbv
Other subordinate clauses gur, gurbv an nach
Past/conditional
Affirmative Negative Interrogative Neg. inter.
Main clauses ba, b’v níor, níorbhv ar, arbhv nár, nárbhv
Direct relative clauses ba, abv nár, nárbhv
Indirect relative clauses ar, arbhv
Other subordinate clauses gur, gurbhv ar, arbhv nár, nárbhv
Present subjunctive
Affirmative Negative
gura, gurabv nára, nárabv
    Compound copular forms
Base word Present/future Past/conditional
cá cár, cárbv cár, cárbhv
cé cér, cérbv cér, cérbhv
dá dá mba, dá mb’v
de/do dar, darbv dar, darbhv
faoi faoinar, faoinarbv faoinar, faoinarbhv
i inar, inarbv inar, inarbhv
le lenar, lenarbv lenar, lenarbhv
má más má ba, má b’v
mura mura, murabv murar, murarbhv
ó (prep.) ónar, ónarbv ónar, ónarbhv
ó (conj.) ós ó ba, ó b’v
trí trínar, trínarbv trínar, trínarbhv
v Used before vowel sounds

Etymology 2

edit

From Middle Irish más (“bottom, fundament”), from Proto-Celtic *mâsto, according to MacBain, related to Ancient Greek μαστός (mastós, “breast”), from Proto-Indo-European *meh₂d- (“to be wet”).

Pronunciation

edit

Noun

edit

más m (genitive singular máis, nominative plural mása)

  1. buttock
  2. ham, thigh
Declension
edit
Declension of más

First declension

Bare forms:

Case Singular Plural
Nominative más mása
Vocative a mháis a mhása
Genitive máis más
Dative más mása

Forms with the definite article:

Case Singular Plural
Nominative an más na mása
Genitive an mháis na más
Dative leis an más

don mhás

leis na mása

Derived terms
edit

References

edit

Mutation

edit
Irish mutation
Radical Lenition Eclipsis
más mhás not applicable
Note: Some of these forms may be hypothetical. Not every possible mutated form of every word actually occurs.

Macanese

edit

Etymology

edit

From Portuguese mais.

Adverb

edit

más

  1. more, -er
    más-a-más ― more and more
    si más pricisâ ― if more is needed
    más bôm ― better (literally, “more good”)
    más grándi qui ― bigger than (literally, “more big than”)
    Ela tâ assí chistosa na? Certo, iou-sa Marichai dia-a-dia tâ más bunita.
    She still looks so pretty, doesn't she? Of course, my Marichai gets prettier by the day.
  2. (with di) in abundance
    Pa quim têm vagar di más
    For one who has an abundance of time

Usage notes

edit
  • Not to be confused with mas.

References

edit

Portuguese

edit

Pronunciation

edit
 

Adjective

edit

más f pl

  1. feminine plural of mau

Spanish

edit

Etymology

edit

Inherited from Latin magis, whence also English master.

Pronunciation

edit

Adverb

edit

más

  1. more; -er (used to make comparisons)
    Teresa es más lista que su hermano.
    Teresa is more clever than her brother.
    Hay más de cien personas aquí.
    There are more than a hundred people here.
    • 1605, Miguel de Cervantes, “Capítulo I”, in El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha, Primera parte:
      Una olla de algo más vaca que carnero, salpicón las más noches, duelos y quebrantos los sábados, lantejas los viernes, algún palomino de añadidura los domingos, consumían las tres partes de su hacienda
      A pot of stew of rather more beef than mutton, a salad on most nights, scraps on Saturdays, lentils on Fridays, and a pigeon or so extra on Sundays, made away with three-quarters of his income.
  2. (with definite article) most; -est (used to make superlatives)
    Teresa es la más inteligente de la clase.
    Teresa is the most intelligent in her class.
    la cosa más grande
    the biggest thing
  3. furthermore
  4. in addition
  5. else
    algo más ― something/anything else
    nadie más ― nobody else
  6. used with qué to express emphasis
    ¡Qué paisaje más hermoso!
    What a pretty landscape!
    ¡Qué niño más tonto!
    What a silly boy!

Usage notes

edit

Antonyms

edit
  • (antonym(s) of “more, most”): menos

Derived terms

edit

Determiner

edit

más (plural más)

  1. more, any more
  2. most

Antonyms

edit

Conjunction

edit

más

  1. (mathematics) plus
    uno más uno es igual a dos
    one plus one is equal to two

Derived terms

edit

Descendants

edit
  • → Tagalog: mas (more than)

Further reading

edit
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=más&oldid=81598888"