közömbös

Hungarian

Etymology

The result of conscious word formation from the obsolete közömb (“indifferent thing; indifference”) +‎ -ös. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈkøzømbøʃ]
Hyphenation: kö‧zöm‧bös
Rhymes: -øʃ

Adjective

közömbös (comparative közömbösebb, superlative legközömbösebb)

indifferent, uninterested, neutral

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	közömbös	közömbösek
accusative	közömböset	közömböseket
dative	közömbösnek	közömböseknek
instrumental	közömbössel	közömbösekkel
causal-final	közömbösért	közömbösekért
translative	közömbössé	közömbösekké
terminative	közömbösig	közömbösekig
essive-formal	közömbösként	közömbösekként
essive-modal	—	—
inessive	közömbösben	közömbösekben
superessive	közömbösön	közömböseken
adessive	közömbösnél	közömböseknél
illative	közömbösbe	közömbösekbe
sublative	közömbösre	közömbösekre
allative	közömböshöz	közömbösekhez
elative	közömbösből	közömbösekből
delative	közömbösről	közömbösekről
ablative	közömböstől	közömbösektől
non-attributive possessive - singular	közömbösé	közömböseké
non-attributive possessive - plural	közömböséi	közömbösekéi

Derived terms

közömbösít

References

^ közömbös in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)