fehér

Uncertain. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *päjɜ (“white”) + -r (obsolete nominal-forming suffix).^[1][2]

• IPA^(key): [ˈfɛɦeːr]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: fe‧hér
• Rhymes: -eːr

fehér (comparative fehérebb, superlative legfehérebb)

1. white

   Kérek egy fehér Ferrarit. ― A white Ferrari, please.

2. Caucasian

   Mi van, nem láttál még fehér embert? ― What’s the matter? Haven’t you ever seen a white guy?

• fekete

fehér (plural fehérek)

1. white (the color of snow or milk, the color of light containing equal amounts of all visible wavelengths)

   A fehér a legvilágosabb szín. ― White is the brightest color.

2. a Caucasian person

   Ebbe az iskolába fehérek és feketék is járnak. ― In this school there are both black and white children.

The earlier, more archaic variant is without j:^[3]

• hófehér

• fehér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN