fehér
Hungarian
editEtymology
editUncertain. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *päjɜ (“white”) + -r (obsolete nominal-forming suffix).[1][2]
Pronunciation
editAdjective
editfehér (comparative fehérebb, superlative legfehérebb)
- white
- Kérek egy fehér Ferrarit. ― A white Ferrari, please.
- Caucasian
- Mi van, nem láttál még fehér embert? ― What’s the matter? Haven’t you ever seen a white guy?
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fehér | fehérek |
accusative | fehéret | fehéreket |
dative | fehérnek | fehéreknek |
instrumental | fehérrel | fehérekkel |
causal-final | fehérért | fehérekért |
translative | fehérré | fehérekké |
terminative | fehérig | fehérekig |
essive-formal | fehérként | fehérekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fehérben | fehérekben |
superessive | fehéren | fehéreken |
adessive | fehérnél | fehéreknél |
illative | fehérbe | fehérekbe |
sublative | fehérre | fehérekre |
allative | fehérhez | fehérekhez |
elative | fehérből | fehérekből |
delative | fehérről | fehérekről |
ablative | fehértől | fehérektől |
non-attributive possessive - singular |
fehéré | fehéreké |
non-attributive possessive - plural |
fehéréi | fehérekéi |
Antonyms
editDerived terms
editCompound words
Expressions
Noun
editfehér (plural fehérek)
- white (the color of snow or milk, the color of light containing equal amounts of all visible wavelengths)
- A fehér a legvilágosabb szín. ― White is the brightest color.
- a Caucasian person
- Ebbe az iskolába fehérek és feketék is járnak. ― In this school there are both black and white children.
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fehér | fehérek |
accusative | fehéret | fehéreket |
dative | fehérnek | fehéreknek |
instrumental | fehérrel | fehérekkel |
causal-final | fehérért | fehérekért |
translative | fehérré | fehérekké |
terminative | fehérig | fehérekig |
essive-formal | fehérként | fehérekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fehérben | fehérekben |
superessive | fehéren | fehéreken |
adessive | fehérnél | fehéreknél |
illative | fehérbe | fehérekbe |
sublative | fehérre | fehérekre |
allative | fehérhez | fehérekhez |
elative | fehérből | fehérekből |
delative | fehérről | fehérekről |
ablative | fehértől | fehérektől |
non-attributive possessive - singular |
fehéré | fehéreké |
non-attributive possessive - plural |
fehéréi | fehérekéi |
Possessive forms of fehér | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fehérem | fehérjeim |
2nd person sing. | fehéred | fehérjeid |
3rd person sing. | fehérje | fehérjei |
1st person plural | fehérünk | fehérjeink |
2nd person plural | fehéretek | fehérjeitek |
3rd person plural | fehérjük | fehérjeik |
The earlier, more archaic variant is without j:[3]
Possessive forms of fehér | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fehérem | fehéreim |
2nd person sing. | fehéred | fehéreid |
3rd person sing. | fehére | fehérei |
1st person plural | fehérünk | fehéreink |
2nd person plural | fehéretek | fehéreitek |
3rd person plural | fehérük | fehéreik |
See also
edit
fehér | szürke | fekete |
piros/vörös; karmazsin/bíborvörös | narancssárga; barna | (citrom)sárga; krém-/vajszínű |
citromzöld | zöld | mentazöld |
cián/kékeszöld; zöldeskék | azúr(kék)/égszínkék | kék |
ibolya(sz.); indigó(sz.)/kékeslila | bíbor(sz.)/bordó; lila | rózsaszín |
References
edit- ^ Entry #717 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
- ^ fehér in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
- ^ foga fehére ~ foga fehérje (e-nyelv.hu)
Further reading
edit- fehér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Categories:
- Hungarian terms with unknown etymologies
- Hungarian terms derived from Proto-Finno-Ugric
- Hungarian terms suffixed with -r
- Hungarian terms with IPA pronunciation
- Hungarian terms with audio pronunciation
- Rhymes:Hungarian/eːr
- Rhymes:Hungarian/eːr/2 syllables
- Hungarian lemmas
- Hungarian adjectives
- Hungarian terms with usage examples
- Hungarian nouns
- hu:Whites