bocsátotta

• bocsájtotta

bocsát +‎ -otta (personal suffix)

• IPA^(key): [ˈbot͡ʃaːtotːɒ]
• Hyphenation: bo‧csá‧tot‧ta

bocsátotta

1. third-person singular indicative past definite of bocsát

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• bocsátotta (…) meg, meg … bocsátotta ― megbocsátotta ― megbocsát
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.