hideg

Etymology

Native word. Probably from a stem of unknown origin + -d (frequentative suffix) + -eg (nominal-forming suffix). For the ending, compare beteg (“ill”), meleg (“warm”).^[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhidɛɡ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: hi‧deg
• Rhymes: -ɛɡ

Adjective

hideg (comparative hidegebb, superlative leghidegebb)

1. cold (having a low temperature)

   Coordinate terms: (cool: somewhat cold) hűvös, (refreshingly cool) hűs

   Antonyms: (hot) forró, (warm) meleg

2. cold, distant, unfeeling
   • 1872, Mór Jókai, Az arany ember, (Timar’s Two Worlds), part 3, chapter 2, translated by Mrs. Hegan Kennard:

     Egy napon azt mondta Mihály odahaza, hogy le kell mennie Levetincre, ahonnan csak egy hónap múlva kerül majd elő. Minden úti készület úgy volt intézve, hogy hosszú időre távol marad. ¶ Mikor a házastársak búcsúcsókot váltottak egymással: hideg, látszólagos, szerződéses csókot, Athalie is jelen volt.

     One day Michael said at home that he had to go to Levetinczy, and could hardly get back in less than a month. All his preparations were made for a long absence. When the married couple took leave of each other with a kiss—a cool, conventional kiss—Athalie was present.

Noun

hideg (countable and uncountable, plural hidegek)

1. cold weather, cold spell

See also

• fázik (“to be/feel cold”)

References

Further reading

• hideg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN