helyesbít

Etymology

helyes (“correct”) +‎ -b (comparative suffix) + -ít (verb-forming suffix)

Pronunciation

IPA^(key): [ˈhɛjɛʒbiːt]
Hyphenation: he‧lyes‧bít
Rhymes: -iːt

Verb

helyesbít

(transitive, intransitive, literary) to correct (of speech or writing: to make something that was not valid become right)
Synonyms: helyrehoz, helyreigazít, kiigazít, kijavít, korrigál, módosít

Conjugation

More information 1st person sg, 2nd person sg informal ...

Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	helyesbítek	helyesbítesz	helyesbít	helyesbítünk	helyesbítetek	helyesbítenek
		Def.	helyesbítem	helyesbíted	helyesbíti	helyesbítjük	helyesbítitek	helyesbítik
		2nd-p. o.	helyesbítelek	―
	Past	Indef.	helyesbítettem	helyesbítettél	helyesbített	helyesbítettünk	helyesbítettetek	helyesbítettek
		Def.	helyesbítettem	helyesbítetted	helyesbítette	helyesbítettük	helyesbítettétek	helyesbítették
		2nd-p. o.	helyesbítettelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. helyesbíteni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	helyesbíték	helyesbítél	helyesbíte	helyesbíténk	helyesbítétek	helyesbítének
		Def.	helyesbítém	helyesbítéd	helyesbíté	helyesbíténk	helyesbítétek	helyesbíték
		2nd-p. o.	helyesbítélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. helyesbít vala, helyesbített vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	helyesbítendek	helyesbítendesz	helyesbítend	helyesbítendünk	helyesbítendetek	helyesbítendenek
		Def.	helyesbítendem	helyesbítended	helyesbítendi	helyesbítendjük	helyesbítenditek	helyesbítendik
		2nd-p. o.	helyesbítendelek	―
Conditional mood	Present	Indef.	helyesbítenék	helyesbítenél	helyesbítene	helyesbítenénk	helyesbítenétek	helyesbítenének
		Def.	helyesbíteném	helyesbítenéd	helyesbítené	helyesbítenénk (or helyesbítenők)	helyesbítenétek	helyesbítenék
		2nd-p. o.	helyesbítenélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. helyesbített volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	helyesbítsek	helyesbíts or helyesbítsél	helyesbítsen	helyesbítsünk	helyesbítsetek	helyesbítsenek
		Def.	helyesbítsem	helyesbítsd or helyesbítsed	helyesbítse	helyesbítsük	helyesbítsétek	helyesbítsék
		2nd-p. o.	helyesbítselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. helyesbített légyen
Infinitive	helyesbíteni		helyesbítenem	helyesbítened	helyesbítenie	helyesbítenünk	helyesbítenetek	helyesbíteniük
Other forms	helyesbítés		helyesbítő	helyesbített	helyesbítendő	helyesbítve (helyesbítvén)		helyesbíttet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Close

conjugation of helyesbít

More information 1st person sg, 2nd person sg informal ...

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	helyesbíthetek	helyesbíthetsz	helyesbíthet	helyesbíthetünk	helyesbíthettek	helyesbíthetnek
		Def.	helyesbíthetem	helyesbítheted	helyesbítheti	helyesbíthetjük	helyesbíthetitek	helyesbíthetik
		2nd-p. o.	helyesbíthetlek	―
	Past	Indef.	helyesbíthettem	helyesbíthettél	helyesbíthetett	helyesbíthettünk	helyesbíthettetek	helyesbíthettek
		Def.	helyesbíthettem	helyesbíthetted	helyesbíthette	helyesbíthettük	helyesbíthettétek	helyesbíthették
		2nd-p. o.	helyesbíthettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	helyesbítheték	helyesbíthetél	helyesbíthete	helyesbítheténk	helyesbíthetétek	helyesbíthetének
		Def.	helyesbíthetém	helyesbíthetéd	helyesbítheté	helyesbítheténk	helyesbíthetétek	helyesbítheték
		2nd-p. o.	helyesbíthetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. helyesbíthet vala, helyesbíthetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	helyesbíthetendek or helyesbítandhatok	helyesbíthetendesz or helyesbítandhatsz	helyesbíthetend or helyesbítandhat	helyesbíthetendünk or helyesbítandhatunk	helyesbíthetendetek or helyesbítandhattok	helyesbíthetendenek or helyesbítandhatnak
		Def.	helyesbíthetendem or helyesbítandhatom	helyesbíthetended or helyesbítandhatod	helyesbíthetendi or helyesbítandhatja	helyesbíthetendjük or helyesbítandhatjuk	helyesbíthetenditek or helyesbítandhatjátok	helyesbíthetendik or helyesbítandhatják
		2nd-p. o.	helyesbíthetendelek or helyesbítandhatlak	―
Conditional mood	Present	Indef.	helyesbíthetnék	helyesbíthetnél	helyesbíthetne	helyesbíthetnénk	helyesbíthetnétek	helyesbíthetnének
		Def.	helyesbíthetném	helyesbíthetnéd	helyesbíthetné	helyesbíthetnénk (or helyesbíthetnők)	helyesbíthetnétek	helyesbíthetnék
		2nd-p. o.	helyesbíthetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. helyesbíthetett volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	helyesbíthessek	helyesbíthess or helyesbíthessél	helyesbíthessen	helyesbíthessünk	helyesbíthessetek	helyesbíthessenek
		Def.	helyesbíthessem	helyesbíthesd or helyesbíthessed	helyesbíthesse	helyesbíthessük	helyesbíthessétek	helyesbíthessék
		2nd-p. o.	helyesbíthesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. helyesbíthetett légyen
Inf.	(helyesbíthetni)		(helyesbíthetnem)	(helyesbíthetned)	(helyesbíthetnie)	(helyesbíthetnünk)	(helyesbíthetnetek)	(helyesbíthetniük)
Positive adjective			helyesbíthető	Neg. adj.	helyesbíthetetlen	Adv. part.	(helyesbíthetve / helyesbíthetvén)

Close

potential conjugation of helyesbít

Derived terms

helyesbítés
helyesbíthető
helyesbíttet

helyesbít

Hungarian

Etymology

Pronunciation

Verb

Conjugation

Derived terms

See also

Further reading

Wikiwand - on