A líra határai. Az Ókor c. folyóirat tematikus száma (2020/4)

Tartalom ÓKOR Agócs Péter Az ének mint előadás és szöveg: Pindaros és Bacchylidés „költői levelei” Folyóirat az antik kultúrákról Pártay Kata Paris, Helené és a hymenaios A lírA hAtárAi 3 23 Műfaji áthallások az Iphigeneia Aulisban kardalaiban Megjelenik negyedévente Szerkesztőbizottság Bács Tamás Bencze Ágnes Ferenczi Attila Gabler Dénes Grüll Tibor Kalla Gábor Kárpáti András Kendeffy Gábor Németh György Szerkesztőség Beszkid Judit Böröczki Tamás Dobos Barna Esztári Réka Tamás Ábel Vámos Péter Vér Ádám veradam@gmail.com okorportal.hu 1088 Budapest, Szentkirályi u. 16. 486-1527 Simon Attila Líra, hang és ringatás 33 Platón: Törvények 790d5–791b1 Beszkid Judit Orpheus liliomhangja 45 Somfai Péter A catullusi „fivérgyászoló” költemények visszhangjai Vergilius Aeneisében 56 Pulsare lyram 64 Korompay Eszter Metapoétika és hangulat Horatius ódáiban és Seneca kardalaiban Dobos Barna Terminus himnusza (Ov. Fast. II. 639–684) és a Carmen saeculare Czerovszki Mariann A feleség, a Múzsa és a császár 72 83 Erótikus szerepkörök a Tristia narratívájában Kozák Dániel Kirándulások a líra határvidékén 90 Statius: Silvae IV. 5 és IV. 7 Tamás Ábel A keretezés művészete 101 Plinius: Levelek IV. 27 Könyvek Kocziszky Éva: Der Schlaf in Kunst und Literatur. Konzepte im Wandel von der Antike zur Moderne (Gábor Sámuel) 111 Megrendelés: veradam@gmail.com Tel.: +36 30 826 6148 Egy szám ára 1600 Ft, az éves előfizetés ára 2020-ban 4000 Ft Kiadja a Gondolat Kiadó 1088 Budapest, Szentkirályi u. 16. Tel.: 486-1527 e-mail: info@gondolatkiado.hu gondolatkiado.hu Tördelő Lipót Éva ISSN 1589-2700 A lapszám megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Tudományos Akadémia és az NKFI FK 128492 számú projekt támogatta. A jelen tematikus számot SzerkeSztette Beszkid Judit, Böröczki Tamás, Dobos Barna és Tamás Ábel A címlapon: Melpomenét ábrázoló freskó részlete Pompeiiből, Kr. u. 1. század közepe. Musée du Louvre, Párizs (Carole Raddato felvétele, Wikimedia Commons) A címlap belső oldalán: Pothos márványszobrának részlete, Kr. u. 2. század. Museo Archeologico Nazionale di Napoli (Anderkó Krisztián felvétele) A hátsó borító belső oldalán: Persephoné Melpomenéként restaurált márványszobra. Kr. u. 2. század vége. Museo Archeologico Nazionale di Napoli (Anderkó Krisztián felvétele) A hátsó borítón: Auloson játszó nő a Brygos-festő vörösalakos lékythosán. Kr. e. 480 körül. The Metropolitan Museum of Art, New York, 24.97.28 1 A líra határai Az antik líra határterületei (NKFI FK 128492) című kutatási projekt – melynek keretében a jelen szám készült – az ELTE BTK Latin Tanszékének és Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének közös, más egyetemek kutatóit (UCL, SZTE) is bevonó, négyéves vállalkozása (2019–2022). Fő célja, hogy egyfelől feltérképezze azokat az antik műfajokat és szövegcsoportokat, amelyek bár kívül maradnak a szűken értett „líra” körén, ám mégis szorosan kapcsolódnak hozzá; másfelől értelmezések sorozatával mutasson rá a lírához való kapcsolódásuk mikéntjére. A kutatás három fő aspektusa: „előadás”, „hang” és „filológia”. Az „előadás” kérdése arra vonatkozik, hogy az eredeti performatív kontextus átalakulásával hogyan válnak a költői szövegek előadásra tett utalásai műfaji jelölőkké. A „hang” kérdése alatt egyfelől a lírai (illetve nem lírai) hang problematikáját, másfelől voice, sound és noise sokrétű viszonyát értjük. A „filológia” dimenziója az alexandriai filológusok által kialakított műfaji rendszerre és az irodalmi szövegek ezt illető reflexióira vonatkozik. A kutatás tétje, hogy milyen módon tudjuk hasznosítani egyfelől a kortárs líraelméletek kérdésfeltevéseit, másfelől az antik lírával kapcsolatos kutatási eredményeket egy, a líra határán elhelyezkedő korpusz vizsgálatán. A fent megjelölt szempontok az antik líra peremműfajainak, illetve a lírával érintkező szövegcsoportoknak olyan típusú vizsgálatát teszik lehetővé, amely tekintettel van a szövegek keletkezését is befolyásoló műfajtörténeti tényezőkre, a különféle műfajok keveredésére, a szóbeliség és írásbeliség kutatásának összefüggésében az egykori előadási körülményekre, illetve ezek későbbi filológiai és költői rekonstrukcióira, végül a kortárs líraelméletek által előnyben részesített megközelítésekre. Összeállításunk az első két évben végzett munkáról ad képet. Alapját az a 2020. szeptember 11-én, az ELTE BTK-n tartott, A líra határai című zártkörű workshop jelenti, amelyen a résztvevők egymás – előzetesen elolvasott – tanulmányának kéziratát vitatták meg a kutatás közös kérdésfeltevéseire fókuszálva. A produktív vita, illetve az ezt követő kölcsönös lektorálási folyamat során lehetőség nyílt a megközelítések összecsiszolódására és az érintkezési pontok kikristályosodására; a tanulmányok jegyzetei között fellelhető kereszthivatkozások ennek a szoros együttműködésnek a nyomaként is olvashatók. Az egyes írások a fentiekben megfogalmazott szempontrendszer jegyében vizsgálják lírai és nem lírai találkozásának különféle következményeit, a lírai és nem lírai hang mediális összetevőit és hatáseffektusait, illetve azokat a metaforákat, amelyek segítségével az antik költők ezeket a határhelyzeteket megragadják. Mindezt egy további szemponttal érdemes kiegészíteni: a költői szövegek „keretezésének” kérdésével, amely a projekt második felében még jelentősebb szerepet fog játszani, de jelenléte már az itt olvasható írásokban is megfigyelhető. A keretezés kérdése feltehető performatív értelemben – miként keretezik egymást a szöveg és a befogadás szituációja? –, de abban a textuális értelemben is, amikor egy költői szöveg egy prózai vagy drámai keretbe ágyazódik: ilyenkor keret és keretezett kölcsönhatásaira érdemes figyelni. Az összeállítást nyitó tanulmányra azért hívjuk fel külön a figyelmet, mert egy olyan sajátos corpust vizsgál, amelyben a fenti tényezők együttesen figyelhetők meg. Pindaros és Bacchylidés itt elemzett „versküldeményei” mintha épp azáltal lennének különlegesek, hogy saját keretükként is funkcionálnak – keret és keretezett itt egybeesik –, egyúttal pedig a befogadás szituációjával (előadás/olvasás) is kölcsönös keretezési viszonyt alakítanak ki, s ennek összefüggésében beszélnek a performativitás, a hang és a műfajiság kérdéseiről, amelyek az összeállítás egészében kiemelt jelentőséggel bírnak. A szerkesztők