A lovassági laktanya épitése Nagykikindán

A lovassági laktanya épitése Nagykikindán Roviden: Ebben a dolgozatban le van irva a törtenete a Nagykikindai laktanya épitésének, a könyvek és dokumentumok alapján. Fontos szavak: Lovasság, laktanya, Osztrák-Magyar, Nagy Kikinda Még a Nagykikindai kerület alapitásátol 1774. a Nagykikindai községben jelen van a katonaság. Ahogy a kötelezettsék elölátja, a városi vezetőség eltartotta a katonákat, melyek laktak a városban. A 1848. forradalom után, rosszallani kezték a kiadásokat melyet a katonaság kitartására költöte a Város. Laktanya épitése fontos kérdés let, de más problémák miatt, hoszú éveken át nem foglalkoztak vele a városi tanácson. Első emlités a laktanyárol a Kikindai történelmi levéltárban 1863.-bol van, mikor a szenátorok a hivatalos városi ülésen kihirdették miért fontos az épitése. Az indokok következök: drága volt a katonák lakás fizetése, meg az ujoncok küldése Nagy Becskerekre. IAK, F. 3, 66 Ujbol elevenitették a laktanya kérdésit 1867.-ben, mikor Temesvárbol jelezték hogy a Nagykikindai katonaságot Nagy Becskerekre áthelyezik. IAK, F. 223, 1 Abban az évben let az Osztrák-Magyar kiegyezés,és a Monárhia át lett alakitva. Ezzel át let alakitva a katonaság is. Az Osztrák-Magyar katonaság 2 részböl volt: a szárazföldi (Heer Armee) és tengerészet (Kriegsmarine). A szárazföldi katonaság három független részböl volt: Közös- császári és királyi (Gemeinsame,KuK armee), Landver-osztrák katonák (K.K Armee), Honvéd-magyar katonaság(K.U Armee). Nyugalom idején a katonaságot 16 hadtest, 33 gyalogos osztály (Infanterie Truppndivizion) és 9 lovagos osztály (Kavallerie Truppndivizion) tette. A közös katonaság volt legszámossabb, és a Törvényt melyikel let létrehozva kiszavaszták 5.12.1868. Allmayer-Beck/Lessing: Die k.u.k Armee 1848-1918 Bertelsmann, 1974. A katonai kötelezettség minden ferfira tartozott és nem lehetet kikerülni (cask ritka okbol) 18 és 42 év közöt. Amikor a férfi betöltötte a 21. Évet ment katonának, és ott maradt 3 évig a tüzérségnél meg a gyalogosoknál, 4 évig a lovasságnál. Büntető volt a katonaság elkerülése, meg a dezertálás. Id. Az első lépés melyet tettek a laktanya epitésével az volt hogy a városi ülésen március 1.1870. Malogajszki Acza javasolta hogy kérvény legyen küldve a katonai minisztériumnak Temesvárba, hogy megengedjék a laktanya épitését. A városi elnökség eszt el is fogadta. IAK, F. 223, 1 Eröl a kérdésröl ujbol beszéltak a következő ulésen is (November 6.-án 1870) IAK, F. 223, 1 a Telecski biro kérésére. Mivel i községnek nem volt sok pénze kérvényezett az Állami honvédi minisztériumnál hogy segitsen a laktanya épitésében. IAK, F. 223, 1 Következő évben (1871-ben) április 12. A városi ülésen el let határozva hol lesz a laktanya megépitve, és a község fel is vett álami kölcsönt a saját nevére.Több tagu test let létrehozva hogy mindent végrevezessen. IAK, F. 223, 1 Augusztus 22.-én 1871. A Minisztérium meghozta a határzatot hogy a laktanya meg legyen épitve, és a városi tanács ezután renszeressen küldte az értesitéseket a munka haladásárol. IAK, F. 223, 1 Nemsokkal ezután a Honvédi miniszérium elhatérozta hogy Nagykikindára küldi az első csapat a 12.huszár regimentnek . IAK, F. 223, 2 A 12.-ik huszár ezred alapitva let 1800. évben és két regimentböl volt. Az egyik Aradban volt elhelyezzve, a másik 1871.-töl Nagykikindán. Hivatalos nyelve ezeknek a katonáknak Magyar volt, mert 98 százaleka Magyarok voltak. Allmayer-Beck/Lessing: Die k.u.k Armee 1848-1918. Bertelsmann, 1974. A Nagykikindai község jobban szerette volna a gyalogosokat fogadni, mert a lovasság kitartása drágább volt. Mivel a laktanya még nem volt kész , a katonák házakban voltak elhelyezve és a község fizette a kiadásokat. IAK, F. 223, 2 Hogy a munkálatok a laktanyán elindultak latcik abbol hogy külömböző mesterek számlákat nyujtanak a városi tanácsnak (ácsok, lakatosok…). IAK, F. 223, 2 A következő jegyzökönyvekböl lahet észre venni hogy a munka lasan halad. A község a “Belgiszka bank”-tol vette fel a kölcsönt. IAK, F. 223, 2 Ez nem a bank hivatalos neve, de máskor is ettöl a banktol kölcsönözött a Nagykikindai község. Ezért lehet látni a jegyzökönyvekben hogy a bank meg a község között sürün van szo a nem rendes viszafizetésröl, es a bank akarja arverezni a község földjét. IAK, F. 223, 2 Ez az idő alatt az első huszár ezred Nagykikindán van elhelyezve és a község tartya ki.1874.-ben a régi iskola a harmadik negyedben át let alakitva a katonáknak IAK, F. 223, 2 , és 1879. hozzá lett épitve lako hely a tisztek számára. IAK, F. 223, 5 1886.a minisztérium megfenyegette a községet hogy áthelyezi a huszárokat, mivel a laktanya még nem kész. A tanács tagok jelentik hogy már vége felé járnak. IAK, F. 223, 5 1890 –ben a katonaság kapot engedélyt hogy készitsen lövészeti gyakorlohelyet a községi telken. IAK, F. 223, 9 Hogy a laktanya épitése vége felé van, latcik abbol hogy a tisztek kérik hogy magtarthassák a lakásaikat, mikor a katonák elhurcolkodnak. IAK, F. 223, 10 Ebben az idöben sürün volt öszecsapás a katonák- tisztek meg a városiak közöt. Junius 10.1881. a városi tanács ülésén, szó volt arrol hogy egy tiszt részegen kijabált, es bantalmazta a népet a kocsmába. Mikor ki dobták visza jött három katonával, es megverte a kocsmárost meg a vendégeket. IAK, F. 223, 5 Városi tanács jegyzökönyvei nincsenek meg a 1892. évre. A 1893, meg 1894. lehet látni hogy a laktanya már müködik. A katonaság engedi a környező lakoságnak hogy használja a kutat az ő területén. IAK, F. 223, 11, 12 1894. a község megengedte hogy ki legyen épitve az ő földjin a lovárda és ezér fizetödik 1 korona évente. IAK, F. 223, 12 A varosi tanács jegyzökönyveken kivül a dokumentumokban lehet találni rajzokat a katonai szálásokrol, meg a szerzödések a gazdákkal akik adták ki a szobákat. A Lovassági laktanya sorsa kötve van a város sorsához.A huszárok itt voltak elhelyezve 1914. a Nagy haboru kiütéséig. Sok Szerb fogoly is volt a háboru elején a laktanyába csukva. November 20.-án 1918. A Szerb katonák jöttek be Nagykikindára és utánna a királysági katonák voltak itt helyezve. Aprilis 1941.- ben a nácik itt helyezték el a SS diviziot Princ Eugen. A második háboru után a Jugoszláv katonaság volt benne. Ma a laktanya üres, es a község meg a hadsereg még mindig nem birja elhatározni kié az egész vagyon. Megjegyzés: IAK- Történelem Levéltár Nagykikinda